Így van, ez valóban egy lakatlan sziget, de nem is akármilyen. Mindössze egy 1,5 km²-nyi területet képzeljetek el magatok előtt pálmafákkal, gyönyörű tengerparttal és néhány őslakossal a szomszéd szigetről, akik a megélhetésükért dolgoznak itt, amikor turisták lepik el a kicsiny területet.

Mystery Island a Vanuatu szigetvilág legdélebbi pontja. A sziget teljesen lakatlan. A második világháború idején a légierő leszállópályájaként használták a helyet. Ma már csak pálmafák és az édes magány található a fehér homokú szigeten. Eredeti neve Inyeug. Az óceánjáró hajók utasai és néhány bátor (egyéni) turista, akik hosszabb vakációra terveznek idejönni, ez a hely jelenti számukra az igazi lakatlan sziget. Nincsenek utak, épületek, éttermek, bevásárlóközpontok, semmi, ami a civilizáció jele lenne és teljesen stressz mentes.

Ez egy nagyon pici és tökéletesen gyönyörű sziget pálmafákkal, homokos ösvénnyel, ami a fehér homokú tengerpartra vezet minket. A kristálytiszta lagúna remek könnyűbúvárkodási lehetőséget nyújt az arra járóknak. A sziget ugyanolyan maradt, mint volt. Semmi turisztikai fejlesztés nem található itt. A közeli sziget helyi lakosai hajóznak át ide, akiktől kagylókat és más apróságokat lehet venni. Egész nap pihenéssel lehet eltölteni az időt a parton, hallgatva a helyiek üdvözlő éneklését. Amikor egy csapat gyerek énekli Michael Jackson We are the world című számát, hirtelen megállsz, elfelejted minden bánatodat, és csak nézed, hallgatod őket mosolyogva, és rájössz arra, hogy valakinek akad még nagyobb problémája is, mint neked. Őket ez boldoggá teszi, ha arra járókkal találkozhatnak. Nagyon barátságos teremtések. A hajóról rendszeresen kapnak adományokat, nemcsak a vendégektől, hanem tőlünk, dolgozóktól is (ruhákat, könyveket).

Tökéletes hely pároknak, tengerpart szerelmeseinek, vagy bárkinek, aki gyönyörködni szeretne az óceán szépségben, és szó szerint mindentől elbújni. A szigetet mindössze 45 perc alatt körbe lehet sétálni. Útközben találhatunk rengeteg kagylót, csigát üresen és kis aprócska rákkal együtt is. A sziget tele van velük. Egyszer sikerült is egy ilyen csigabigát összeszednem. Szép kis ház volt, gondoltam elteszem emlékbe. El is tettem, de másnapra kimászott belőle egy új lakótárs.

Nincs vezetékes víz, áram, telefon, internet vagy TV. A sziget fele egy felszállópálya, ami a parton fut végig a sziget egyik feléből a másikba. Évente több mint 65 ezer, főleg ausztrál turista érkezik ide, 99%-uk óceánjáróval.

Egyetlen okból nem él itt senki. A másik szigeten élők szerint sötétedés után kísértetek szállják meg a szigetet. Állítólag itt még kannibalizmus is volt. Lehet nem véletlen a sziget közepén található üst. Ezt persze csak a turisták miatt helyezték oda. De aztán ki tudja. A mai világban bármi megtörténhet.

Az 1980-as években a Fairstar óceánjáró hajó kezdett el hajózni Vanuatu környékén. Néhány alkalommal megálltak ennél a Lakatlan szigetnél is, ahol a hajó életmentő csónakjaival vitték partra az utasokat. Ez nálunk is ugyanígy működik. Mivel a szigetnek nincsen se kikötője, se hajója, így az óceánjáró saját csónakjait kell használni. Ennek a hajónak, a Fairstar-nak a tulajdonosa, a Sitmar hajótársaság változtatta meg a sziget eredeti nevét (Inyeug) Mystery Island-re. Az mindig is rejtély marad, hogyan tudták az utasokat megfelelően a partra engedni a kiszámíthatatlan tenger miatt.

De végülis ebben nincs semmi rejtély, hogy miért. Egyszerűen azért, mert ez a hely egy varázslatos kis vidék, amit Mystery Island-nek (Misztikus –sziget) neveznek.

Igazából a rejtély abban van, hogy miért nem találjuk a szigetet a térképen. Ez tulajdonképpen az, hogy a hivatalos neve Inyeug, a legdélebbi sziget Vanuatu-ban.

1974-ben Elizabeth királyné egy váratlan látogatást tett a szigeten. Ausztráliába menet Port Vilából (szintén Vanuatu-hoz tartozik) a Royal Yacht Britannia fedélzetén egy rögtönzött királyi tengerparti piknikre tartott. És most először nem volt, akinek integethetett volna.