Frissítve: 2024. Szeptember

Gondolom a cím egy kicsit furán hangzik így elsőre, mert már elég sok mindent hallhattunk az évek folyamán erről a bizonyos helyről. Hol repülők, hol hajók tűntek el különös módon, fedélzetükön az utasokkal együtt. És a mai napig nem tudni a pontos okát, csak találgatások, elméletek vannak. Valaki szerint létezik, valaki szerint nem és csupán csak a fantázia szüleménye. De egy biztos, a Carnival Legenddel én ezt is túléltem!

A híres háromszög három csúcsát Bermuda szigete, Miami és Puerto Rico adja. A Puerto Rico és Miami sávba pont beleesik a Bahamák szigete is (lásd előző bejegyzés), ahonnan az irányt a Bermuda szigete felé vettük. Nem tűntünk el és nem is voltunk részesei semmiféle jelenségnek, legalábbis nem tudok róla. 2 teljes napot hajóztunk végig, míg elértük az újabb állomást. King’s Wharf, Bermuda.

Ezt a képet Gugli bácsitól kölcsönöztem, remélem nem haragszik érte:

A szerencse bekopogtatott az ajtómon ezen a napon, ugyanis lunch off-om volt. Aki még nem tudná, ez annyit jelent, hogy ebéd szünet. Reggel 7:00-9:30-ig dolgoztam Lidon és utána csak délután 5-kor kezdtem Dining Roomban. Azért ez a szünet máris kicsivel hosszabb, mint a Bahamás 4 órás kiruccanásom. Nekünk ez számított a leghosszabbnak és ezen a cruise-on nem ez volt az egyetlen lunch off-om.

A kikötőben:

Tengeri hajós munka, óceánjáró hajós munka, hajós blog, hajónapló, hajópincér, élménybeszámoló, luxushajó, óceánjáró hajó

7,5 óra alatt bejártam a kis sziget felét busszal. Eljutottam a fővárosba, Hamiltonba. Megcsodáltam a tengerpartot, ami persze elmaradhatatlan. Megmártóznom a habokban most sem sikerült, de ami késik nem múlik. Talán visszatérek még ide és nem egyedül. A kikötő mellett helyezkedik el a Nemzeti Múzeum (amit II. Erzsébet királyné nyitott meg 1975-ben), ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az Atlanti-óceánra. A látványtól szerintem még örömkönnyeim is voltak. Csak ott álltam, és néztem ahogy a gyönyörű kék kristálytiszta vízben a nap sugarai csillognak. Amerre a szem ellát csak víz… a végtelenségig. Nem hittem el, hogy Én, a kisvárosi lány itt vagyok mondhatni a világ végén. Mivel a Bermuda-háromszögben horgonyoztunk le. Pár óráig igazán szabadnak érezhettem magam. Szabadnak, mint a madár.

A fővárosban:

Most elgondolkoztam azon, lehet, hogy kemény a munka, igen ez tény és való, hogy nem nekem való és sokan rabszolgamunkának tartják, de vajon, hány ember mondhatja el magáról, hogy ilyen helyekre jutott el?! Úsztam delfinekkel és rájákkal, megmásztam az Etnát és a Vezúvot, láttam a világ 7 csodája közül egyet, láttam a sarki fényt, és még Grönlandon és Izlandon is nyomot hagytam. Mindezt 2 szerződés alatt. Van aki nem látja meg a szépet a hajózásban, van akinek ennyi nem elég, persze nyilván nekik is igazuk van. Viszont ezek mind nem mindennapi dolgok. De ez csak pár a sok közül. Ezekről is be fogok számolni képekkel együtt.

Visszatérve a kis szigetünkre, mártózzunk meg az Atlanti-óceánban együtt!