Szeptember 22. volt az a nap, amire már nagyon régóta vártam. Megérkeztünk Sydneybe, Ausztráliába. A távolság most már kétszer akkora, mint eddig volt. Otthon most van ősz, lassan beköszönt a hideg tél is. Itt még csak most lépkedünk be a nyárba. Hűvös, tavaszias estékből nekünk is jutott Sydneyben, ugyanis 3 napot töltöttünk itt. 3 teljes napot, kevés munkával, sok pihenéssel. 3 lunch off-ot kaptam. Ez annyit jelentett, hogy reggel dolgoztam és még este pár órát. A szerencsén múlt az egész, nem mindenkinek volt ilyen munkarendje. Ez alatt a 3 nap alatt bejártam a várost, már amennyire tudtam. Sok szép dolgot láttam, szinte mindent kihúzhatok a bakancs listámról. Bővítenem kell most már újabb célokkal.

Vajon milyen is volt a Carnival Legend megérkezése Sydneybe? Ünnepélyes és legendás, mint ahogy az a nagy könyvekben is meg van írva. Reggel korán felkeltünk, hogy láthassuk az első fényeket. Tényleg korán volt, reggel 5 óra, 6-kor kezdtem a reggeli műszakot. A főváros egy tánccsapata már készen állt a hajó 11. szintjén műsoruk bemutatására. Közben mindenhol ausztrál zászlók lebegtek, az emberek ujjongtak, fényképezők kattogtak. Amerikától Ausztráliáig 36 napig tartott az út. 36 hosszú, de eseményekkel teli napok, amit sosem felejtek el. Végre itt vagyok, itt vagyunk.

Nem adja át ugyanazt az érzést, de valamit mégis megmutat. Gyönyörű egy város Sydney. Tele van élettel.

A legelső nap úgy döntöttem, sétálok egyet. Már a hajóról kinéztem magamnak a Harbour Bridge-t. Elindultam. Mentem jobbra-balra, össze-vissza, mire megtaláltam a hídra felvezető kis utat. Hűvös, kicsit szeles, de napsütéses nap volt. A hídfőnél áll 2 torony, az egyikbe fel lehet menni és meg lehet csodálni a város panorámáját. A távolban feltűnt a hajóm is, bárhova megyek, (majdnem) mindig ott van. A magas épületek között kiemelkedik a város legmagasabb pontja, a Sydney Tower Eye, a hajó túloldalán tündököl az Opera ház, a híd másik oldalán a Luna Park (vidámpark) nyújt vidám perceket az arra járóknak vagy épp a Darling Harbour Wildlife Park-ja és Aquariuma vezeti be az érdeklődőket az állatvilágba.

Mielőtt ezeket bemutatnám, néhány érdekesség a hídról, ami a torony tetején olvasható:

7 évig és 356 napig építették.
1924-ben kezdték el és 1932-ben fejezték be.
Meleg időben az acél „növekedni” kezd és a híd akár 180 mm-rel is magasabb lehet.
49 m széles.
2003. április 14-ig közel 1 millió ember mászta meg a hidat.
A boltív 503 m hosszú.
52800 tonna acélból, 17000 m³ gránitból és 95000 m³ betonból készült.
Az oszlopok, vagyis ezek a kis toronyszerűségek 89 m magasak.
Körülbelül 6 millió szegecset használtak fel az építéshez.
272 liter szürke festéket használtak fel az egész híd lefestéséhez.
Azért ezt a színt választották, mert ezen nem látszik meg a kosz és a por.

Ennyi lenne róla az érdekesség. Az egész híd készítésének a történetét meg lehet itt találni, vagy akár az interneten is.

A második nap eseményei:

Szintén napsütéses, hűvös napnak néztem elébe. Most viszont nem jobbra, hanem balra vettem az irányt, az Operaház fele. A kikötőt elhagyva egyre több étterem és kávézó jelenik meg a part mentén telis-tele turistákkal. Ahogy közeledtem az Opera házhoz, úgy egyre több embert láttam. Mindenki képet akart az épülettel a háttérben. Természetesen nekem is van ilyenem. Miért is ne, egy kedves arra járó felajánlotta, hogy készít egy képet rólam, így nem készült ’selfie’ az Opera házzal. És nem futott el az illető a fényképezőmmel. Végülis esélye nem lett volna a tömegben.

Az Operaház mellett terül el a Királyi Botanikus Kert, ami 1816-ban nyitotta meg kapuit. Az év minden napján nyitva van és a belépés ingyenes. Az arra járók 30 hektárnyi területen élvezhetik a kert szépségét és tisztaságát. Érdekesség, hogy a Botanikus kert több mint 22000 „szürke fejű gyümölcsevő denevérnek” ad otthont. Húúú! Az ilyet jobb néha csak képen látni, mint élőben. Szóval ettől függetlenül a kert csodálatos. A zöld füves tereket mindenfelé turisták, városiak lepik el. A városban dolgozók egy része itt tölti az ebéd szünetét a fűben ülve, beszélgetve, olvasva, kávét szürcsölgetve, élvezve az életet és mindezt öltönyben, jól fésülten. Nem foglalkozva azzal, hogy a ruhájuk zöld színű lesz a fűtől. Beljebb haladva a városba magasabbnál magasabb épületek vesznek körül. Szinte mindegyik alján kávézót lehet találni. Azt meg kell jegyeznem, hogy az ausztráloknak nagyon finom krémes kávéjuk van, a minőségre nagyon odafigyelnek.

A helyi kávémat iszogatva folytatom tovább a kis utam a városban. Néha összefutok egy-két ismerős arccal a hajóról, akik szintén felfedező utat tesznek. Ebédidő van, a város nyüzsög az emberektől, legfőképp a fiataloktól, mintha felébredt volna esti álmából. Nagyon sok a külföldi, betelepült ember a világ sok részéről. Rengeteg magyar itt éli mindennapjait. Ami a legjobb, hogy magyar étterem is található Sydney-ben magyar személyzettel, otthoni ízekkel.

A harmadik nap ennél eseménydúsabb volt. Megpróbálom röviden összefoglalni. Darling Harbour, Wildlife Park, Aquarium és Sydney Tower Eye. Ennyi minden került a tarsolyomba pár óra leforgása alatt. A Wildlife Park egy kis állatkert a Harbour kikötőben több mint 1000 féle állattal. Itt található a világ egyik legnagyobb krokodilja, pillangók, kígyók, az elmaradhatatlan koalák és kenguruk, és még rengeteg állat. Felsorolnom nem kell, állatkert. Az Aquarium ennél izgalmasabb volt a cápáival és a több mint 13000-es vízi élővilágával. Mintha a víz alatt sétáltam volna, fölöttem úsztak a szebbnél szebb teknősök, cápák, a tengeri tehén (dugong), a kacsacsőrű emlős, ráják, pingvinek, tengeri csikókés még sok más élőlény. Itt található a világ legnagyobb korallzátony kiállítása.

Ami szintén felejthetetlen élményt nyújt az ember számára a város legmagasabb pontja, a Sydney Tower Eye. 250 m magasból megcsodálhatjuk a várost. Fölé emelkedünk a magas épületeknek és alattunk eltörpül minden. Olyan, mintha a világ tetején állnánk. Az idő tiszta, napos. Ameddig a szem ellát, csak Sydney. És ebből a pontból, nem látszik a hajó. Még 260 m magasból sem, ahol közvetlenül a szabad ég alatt, a torony tetején állhatunk.

Néhány apróság a Sydney Tower Eye-ról:

Összességében 309 m magas.
Observation deck (itt az ablakból lehet Sydney-t szemlélni) 250 m magas.
Skywalk (a torony tetején, a szabad ég alatt lehet lépegetni) 268 m magas.
Ez a legmagasabb épület a városban.
Négyszer olyan magas, mint az Opera ház (67 m) és kétszer, mint a Harbour Bridge (134 m).
Az aranyszínű kilátóhely 25 m széles és olyan magas, mint egy 9 emeletes ház.
Amikor 1981 szeptemberében megnyitotta kapuit, a világ negyedik legmagasabb épülete volt.
6 évig építették.
1504 lépcsőfok vezet fel a tetejéig.
Úgy lett építve, hogy még a 172 km/h szélnek is ellen tudjon állni, ekkora szél esetén a kilengése maximum 1 m.